Hajléktalan Törvény 2019
- Hajléktalan törvény 2010 relatif
- Gödöllőn ítélték el az első hajléktalant az új törvény alapján - 444
- A szociális munkások dolgát nehezítette meg a hajléktalan-kriminalizációs törvény « Mérce
- 20 embert terelt be szállókra Budapesten a hajléktalanellenes törvény, amit már nem is alkalmaznak a rendőrök « Mérce
- Hajléktalan törvény 2009 relatif
Ebből szintén arra lehet következtetni, hogy egy rövid kampányt követően a rendőrség sem látta értelmét a törvény kikényszerítésének.
Hajléktalan törvény 2010 relatif
A visszajáró pénzből azonban levonták volna az ideiglenes tárolás és a megsemmisítés költségeit, tehát a hajléktalannak még fizetnie is kellett volna azért, hogy elégetik a dolgait. A személyes tárgyakat, mint például az utcán élő emberek fényképeit, személyes iratait, gyógyászati segédeszközeit nem lehetett volna megsemmisíteni. A kormány a hétfői életbe lépés előtt aztán még a hétvégén módosította a hajléktalanrendeletet, kiszedve belőle azokat az elemeket, amelyek minimális emberiességet engedtek volna: el lehet égetni a gyerekekről őrzött megkopott fotót is, bármit. Kártérítés sem jár, cserébe a hajléktalanoknak sem kell megfizetniük a "tárolás és megsemmisítés indokolt költségeit". Ha a megsemmisítés alaptalanul történt, az ideiglenes tárolásba vételkor megállapított értéket kamattal növelve vissza kell fizetni a hajléktalannak. Új pont ugyanakkor, hogy a hatóságoknak "az ingóságok ideiglenes tárolásba vételének folyamatáról" kép- és hangfelvételt kell készítenie, mégpedig úgy, hogy "az alkalmas legyen az ingóságok későbbi, egyedi azonosítására".
A szállókat sok rászoruló tehát továbbra sem szívesen veszi igénybe, Győri Péter szerint azonban lett a hatása a törvénynek: a hajléktalan emberek félelme nőtt a hatóságok vegzálásától. Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány elnöke szerint a hajléktalantörvény miatt egyrészt néhány aluljáróból eltűntek a hajléktalan emberek, másrészt a büntetéstől tartók vándorolni kezdtek, így a szociális munkások is alkalomszerűen találkoznak velük. A kapcsolattartást és a munkát tovább nehezíti, hogy vannak, akik a rejtőzködést választották, magánkézben lévő területekre húzódtak. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, az érintettek szerint mi segítené őket helyzetükben: a válaszadók 80%-a szerint emberi lakhatásra volna szükségük, és arra, hogy a munkájukból meg tudjanak élni. A megkérdezettek közül sokan dolgoznak, de a munkabérük gyakran még ennivalóra sem elég. A többség szerint a büntetés nem megoldás, mindössze 10 százalék tartja jó ötletnek a hajléktalan emberek büntetését, foglalja össze az Abcúg. Az Országos Rendőr-főkapitányság márciusban közölte, októbertől március 4-ig országszerte 338 esetben alkalmazott helyszíni figyelmeztetést a rendőrség "életvitelszerű közterületi tartózkodás" szabályainak megsértése miatt, míg ez a szám januárig már 298 volt.
Gödöllőn ítélték el az első hajléktalant az új törvény alapján - 444
- A szociális munkások dolgát nehezítette meg a hajléktalan-kriminalizációs törvény « Mérce
- 20 embert terelt be szállókra Budapesten a hajléktalanellenes törvény, amit már nem is alkalmaznak a rendőrök « Mérce
- Omega koncert jegyárak
- Okos tankönyv nkp uni eszterhazy human
Hosszú évek munkája A kormány 2011-ben már megpróbálta betiltani a hajléktalanságot, akkor a szabálysértési törvényt módosították, ami szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát. Ezt az Alkotmánybíróság 2012-ben megsemmisítette és alkotmányellenesnek nyilvánította. Ezután a Fővárosi Önkormányzat hozott egy olyan rendeletet, ami kimondta, hogy "az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenesnek minősül" – ezt a Kúria semmisítette meg 2014-ben. Legutóbb, 2016-ban szintén az Alkotmánybíróság kaszált el egy hajléktalanellenes rendeletet, amit Kaposvár hozott. A város látszólag nem a hajléktalanságot akarta büntetni, hanem csak azt, ha valakik az ingóságaikat a közterületen tárolják. A kreatív rendeletalkotást azonban így is megtiltották nekik. Idén, nem sokkal a választások után azonban a fideszes Bajkai István felvetésére úgy változtatták meg az alaptörvényt, hogy alkotmányos legyen a hajléktalanság tiltása. A Mérce azt írta névtelen forrásaira hivatkozva kedden, hogy az új szabályozás életbe lépése után, feltehetően október 16-17-én nagyszabású rendőrségi razzia készül arra, hogy a hajléktalanokat kisöpörjék a belső kerületekből, de akár még a külterületekben, saját összetákolt kunyhókban élők ellen is akciózhatnak.
A szociális munkások dolgát nehezítette meg a hajléktalan-kriminalizációs törvény « Mérce
(A 8568 válaszadó 60%-a, 5166 ember vidéki volt. ) A kutatás vezetője arra azonban felhívta a figyelmet, hogy a direkt hajléktalanságból kikerülő emberek konténerekbe és tömegszállókra kényszerülnek a munkáért cserébe. A szállások adatai szerint Budapesten kevesebb fedél nélküli ember vette igénybe éjjeli menedékhelyeket, mint az azt megelőző három év bármelyikében. A kutatók kíváncsiak voltak arra is, hogy az októberi, hajléktalanságot az ország minden közterületén tiltó Alaptörvény-módosítás ezzel milyen összefüggésben áll. A megkérdezettek mindössze 5 százaléka mondta, hogy a törvény hatására ment be szállóra, a többiek a téli hideg miatt keresték fel az intézményeket. A törvény hatástalanságára utal az is, hogy a kérdőíves kutatás eredményei szerint a törvény életbe lépését követően Budapesten a megkérdezettek 46 százaléka, vidéki városokban 70 százaléka február közepét követően is az utcán éjszakázott. A válaszadók körülbelül harmadát figyelmeztették helyzetének jogkövetkezményeire.
20 embert terelt be szállókra Budapesten a hajléktalanellenes törvény, amit már nem is alkalmaznak a rendőrök « Mérce
Levideózták, ahogy egy őrjöngő férfi lerúg egy hajléktalant a villamosról - 444 18+ Figyelem! Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot! "Ma reggel a 47-es villamoson történt egy igen szomorú incidens, amely úgy gondolom komoly kérdéseket vet fel" - kezdte keddi levelét egy olvasónk, aki részletezte is a történteket. "Egy utas felszólított egy másik utast (hajléktalan férfit) a Kálvin tér és a Móricz Zsigmond körtér között, hogy szálljon le a járműről annak szaga miatt (több utas is eltakarta az arcát a villamoson terjengő valóban elviselhetetlen bűz miatt). A hajléktalan férfi nem akart leszállni a villamosról, ekkor az őt felszólító férfi egyre agresszívabban lépett fel, végül komoly fenyegetések után lelökte a hajléktalan férfit a járműről, megrúgta és ő maga is leszállt utána.
Ezen a télen kevesebb hajléktalan ember ment be éjjeli menedékhelyekre, mint az elmúlt három évben bármikor, annak ellenére, hogy a 2018 októberi, hetedik Alaptörvény-módosítás óta egyetemesen tilos Magyarországon hajléktalannak lenni. Egy kutatás szerint összességében csökken, Budapesten nő a hajléktalanság. Fotó: Hóbor Zoltán a rendőri intézkedés közben. / Mérce A Február Harmadika Munkacsoport 1999 óta minden évben egyszer felméri, hogy az adott pillanatban mennyien veszik igénybe a hajléktalan-ellátó intézmények szolgáltatásait, ez az egyetlen forrás, ami alapján sejtésünk lehet arról, hányan élnek hajléktalanságban Magyarországon. Az idei felmérésben 8568-an vettek részt, február 3-án tehát legalább ennyien biztosan hajléktalanok voltak, számol be a kutatást végző munkacsoport vezetője, Győri Péter sajtótájékoztatójáról az Abcúg. A megkérdezettek közül 6268-an éltek hajléktalanszállón, 2300 embert pedig az utcán értek el. Győri szerint vélhetően a kedvező munkaerőpiaci mozgások következtében az elmúlt évben összességében csökkent a hajléktalanságban élő emberek száma, Budapesten azonban többen lettek.
Hajléktalan törvény 2009 relatif
De mi tartott ennyi ideig?
Amíg viszont nem biztosított valamennyire az intim szféra, addig a hajléktalanok inkább választják az utcát a szállások helyett. A fizetős szállásokra pedig elég nehéz bekerülni, több helyen nagyon hosszú a várólista. Nincs szem előtt, nincs pénze sem Bajkai a júniusi sajtótájékoztatóján azt is mondta, ma Magyarországon minden adott ahhoz, hogy valaki ne legyen hajléktalan: szerinte nagy az állam és az önkormányzatok támogatási rendszere, ami miatt sok-sok olyan nappali és éjjeli szállás működik, ahova a hajléktalanok bevonulhatnak, valamint az országnak van "egy rendkívül sikeres közmunkaprogramja" is. Az utóbbiról azt mondja, BÁRMELYIK HAJLÉKTALAN ELMEHETNE KÖZMUNKÁRA, ÉS ABBÓL MÁR TUDNÁ A SAJÁT ÉLETÉT RENDEZNI ÉS A SAJÁT SZÁLLÁSÁRÓL GONDOSKODNI. Az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke és a Menhely Alapítvány elnöke az Indexnek akkor azt mondta, aki valamennyire is tisztában van a mai albérletárakkal, az tudja, hogy ez egy lehetetlen gondolat: 50 ezer forintos közmunkás minimálbérből nem lehet egy albérletet fenntartani.
Hétfőn életbe lép az új szabályozáscsomag, amely tiltja az életvitelszerű utcán lakást, azaz az utcai hajléktalanságot. A szabálysértési törvénybe csomagolt új jogszabály az egész országban tiltást vezet be, tehát már nem csak az önkormányzat által kijelölt területeken nem tartózkodhatnak hajléktalanok, hanem egyetlen közterületen sem. Aki pedig életvitelszerűen közterületen tartózkodik, és a hatóságok felszólítása ellenére sem megy el onnan, az szabálysértést követ el. A helyszín elhagyásának minősül az is, ha a hajléktalan bemegy egy szállóra, avagy jogászul "együttműködik a hajléktalan személyek részére fenntartott ellátások igénybevétele érdekében". A szankció is szigorodott a korábbi hatályos szabályokhoz képest. Eddig "csak" közérdekű munkát szabhattak ki a hatóságok, és ha ezt nem vállalta a hajléktalan, akkor pénzbírságot kapott. Ha fél év alatt háromszor kapták el, akkor elzárás jött. AZ ÚJ SZABÁLY SZERINT VISZONT ELSŐ KÖRBEN UGYANÚGY KÖZÉRDEKŰ MUNKA SZABHATÓ KI, DE HA A HAJLÉKTALAN EZT NEM VÁLLALJA, ELZÁRÁS JÖN.